This site uses cookies to provide you with a more responsive and personalised service. By using this site you agree to our use of cookies. Please read our PRIVACY POLICY for more information on the cookies we use and how to delete or block them.
Cikk:

Érdemes felkészülni a változásra: mikor kérhet a munkáltató erkölcsi bizonyítványt?

20 április 2019

A közeljövőben elfogadásra kerülő GDPR salátatörvény a Munka Törvénykönyve módosításán keresztül választ ad majd arra a kérdésre is, hogy a munkáltatók milyen esetekben kérhetnek erkölcsi bizonyítványt a munkavállalóiktól. Az eredmény természetesen közel sem fekete-fehér, de azért ad némi támpontot. Az biztos, hogy jelentős mérlegelési és dokumentálási kötelezettség fog azon munkáltatókra hárulni, akik szeretnének meggyőződni a munkavállalóik fedhetetlen előélete felől. Mielőtt tehát az erkölcsi bizonyítványok bekéréséről döntünk, érdemes lesz kicsit mélyebben megvizsgálni a várható változásokat.

A GDPR(azaz az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 sz. általános adatvédelmi rendelete) hatálybalépését követő általános szakmai álláspont szerint erkölcsi bizonyítványt csak akkor lehetett kérni a munkavállalóktól, ha egy munkakörben vagy egy jogviszony estén törvényi alkalmazási feltételnek minősült a büntetlen előélet (pl. közalkalmazottak), vagy bizonyos bűncselekmények minősültek kizáró oknak (pl. a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató esetén a munka törvénykönyve 44/A. §-a alapján). A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által, – még a GDPR hatálybalépését jóval megelőzően – 2016-ban kiadott útmutató szerint erkölcsi bizonyítványt a munkáltató csak akkor kérhet, ha „az erkölcsi alkalmasság igazolása valamely ágazati jogszabályban meghatározottak szerint, az adott munkakör betöltéséhez valóban elengedhetetlen.”[1] Látszik tehát, hogy korábban a NAIH is úgy gondolta: az erkölcsi bizonyítványok csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján kérhetők be a munkavállalóktól.

A NAIH azonban már a GDPR salátatörvény Országgyűléshez történő benyújtását megelőzően finomított az álláspontján. A 2019. január 25-én közzétett állásfoglalása szerint[2]– külön jogszabályi felhatalmazás híján – a munkáltató jogos érdeke is megalapozhatjaa bűnügyi személyes adatok kezelésének (azaz a hatósági erkölcsi bizonyítványok bekérésének) jogszerűségét. Amennyiben a munkáltató által elvégzett érdekmérlegelési teszt azt eredményezte, hogy a munkáltató saját érdeke magasabb rendű a munkavállalók érdekénél, úgy a munkáltató hatósági erkölcsi bizonyítvány bemutatását kérheti (már most felhívjuk a figyelmet, hogy ezt a kört szűkíteni fogja a Munka Törvénykönyve módosítás, ld. lejjebb).

A NAIH hangsúlyozta, hogy a munkáltatóknak a jogos érdek jogalapjára történő hivatkozáshoz – mint egyébként minden, jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén – szükséges elvégezniük az úgynevezett érdekmérlegelés tesztjét. Az érdekmérlegelési teszt egy többlépcsős folyamat, melynek során azonosítani kell az adatkezelő, azaz a munkáltató jogos érdekét, valamint a súlyozás ellenpontját képező adatalanyi, munkavállalói érdeket, érintett alapjogot, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy kezelhető-e a személyes adat. Amennyiben a teszt eredményeként megállapítható, hogy a munkáltatói jogszerű érdek magasabb rendű, mint az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő joga, úgy kezelhetők a bűncselekményre vonatkozó személyes adatok is, és a munkáltatók ezen adatok igazolására az erkölcsi bizonyítvány bemutatását kérhetik. Megjegyzendő, hogy a NAIH álláspont szerint a bizonyítványnak csak és kizárólag a bemutatása kérhető, annak lemásolására már nincs jogszerű lehetőség, az nem felel meg a célhoz kötött adatkezelés elvének. Jó gyakorlat lehet, ha a bizonyítvány megtekintésekor a munkáltató nevében eljáró alkalmazott az adatokról jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a saját, valamint a dolgozó aláírásával hitelesíti.

Ezt követően, 2019.február 7-én benyújtásra került az Országgyűlés elé a magyar jogszabályi környezet GDPR-ral való összhangjának megteremtését célzó, számos jogszabály módosítását kilátásba helyező, fentiekben már említett törvényjavaslat.[3]

A javaslat a Munka Törvénykönyve kapcsán a bűnügyi személyes adatok, és ezzel összefüggésben az erkölcsi bizonyítványok kezelésének feltételeiről is rendelkezik. A tervezet szerint a munkáltató erkölcsi bizonyítványt – a jogszabályi esetkörön kívül – akkor is kérhet a munkavállalóktól, ha ez szükséges a saját maga által meghatározott korlátozó vagy kizáró feltételeknek történő megfelelés ellenőrzése céljából. Ebből következik, hogy a jövőben nem csak jogszabály, hanem maga a munkáltató is meghatározhat bizonyos, a foglalkozást kizáró vagy korlátozó feltételeket.

A javaslat szerint ugyanakkor ilyen feltételeket a munkáltató csak akkor állapíthat meg, ha bizonyos bűncselekmény(eke)t elkövető személy foglalkoztatása az adott munkakörben az alábbi érdekek sérelmének veszélyével járna:

  • a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, vagy
  • törvény által védett titok, vagy
  • bizonyos egyéb, konkrétan meghatározott, törvény által védett érdekek[4].

Megjegyezzük, hogy a javaslat szövege szerint a jelentős vagyoni érdek csak a munkáltató viszonylatában állhat fent, ugyanakkor harmadik személyek (pl. a munkáltató ügyfelei, vagy más munkavállalók) jelentős vagyoni érdeke nem – vagy csak közvetve – alapozhatja meg a kizáró vagy korlátozó feltételek megállapítását. Szintén nem alkalmas a más – nem vagyoni – érdekre történő hivatkozás, pl. a személyiségi jogokra vagy üzleti titokvédelemre történő hivatkozás nem lesz megfelelő (bár megjegyzendő, hogy az üzleti titkok védelme gyakran összefüggésbe hozható a munkáltató vagyoni érdekeivel is).

Fontos követelmény, hogy a kizáró, vagy korlátozó feltétel(eke)t, és a bűnügyi személyes adat kezelésének feltételeit a munkáltatónak előzetesen írásban (praktikusan írásbeli utasítás vagy belső szabályzat formájában) kell meghatároznia.

Habár a javaslat nem rendelkezik róla, de véleményünk szerint elkerülhetetlen, hogy a kizáró és korlátozó feltételek meghatározását megelőzően (vagy annak részeként) a munkáltató a fentiekben már említett érdekmérlegelési tesztet lefolytassa.

Megjegyzendő, hogy a munkavállalók hozzájárulása alapján továbbra sem lehet majd a fenti szabályokat megkerülni. Az adatvédelem ugyanis csak igen kivételes esetekben fogadja el a munkavállalók hozzájárulását adatkezelési jogalapnak. A munkavállaló és a munkáltató közötti alá-fölérendeltség miatt ugyanis minden esetben vélelmezni kell a hozzájárulás önkéntességének hiányát, ami pedig érvénytelenné teszi a hozzájárulást.

Nézetünk szerint továbbá a hatósági erkölcsi bizonyítványt a munkáltatók  a jövőben is csak bemutatásra kérhetik el, mivel annak lefénymásolása és eltárolása nem felel meg a célhoz kötött adatkezelés követelményének (ld. fentebb).

 

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a törvénytervezet elfogadását követően a munkáltatók tömegesen meg fogják-e változtatni a gyakorlatukat és elkezdene-e hatósági erkölcsi bizonyítványokat bekérni a munkavállalóiktól. Kétségtelen, hogy amennyiben a munkáltató a saját vagyoni érdekére kíván hivatkozni, úgy ehhez kellően megalapozott és részletes érdekmérlegelési teszt elvégzésére és dokumentálására lesz szükség minden érintett munkakör vonatkozásában. Ebből kiindulva nem tűnik valószínűnek a hatósági erkölcsi bizonyítványok általános és automatikus bekérése a jövőben sem (feltételezve természetesen, hogy a munkáltatók a jövőben is jogkövető gyakorlatot kívánnak majd folytatni).

[1]https://www.naih.hu/files/2016_11_15_Tajekoztato_munkahelyi_adatkezelesek.pdf

[2]http://naih.hu/files/NAIH_2019_1073_erkolcsi_biz.pdf

[3]http://www.parlament.hu/folyamatban-levo-torvenyjavaslatok

[4]lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez, mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez, nukleáris anyagok őrzéséhez fűződő érdekek