This site uses cookies to provide you with a more responsive and personalised service. By using this site you agree to our use of cookies. Please read our PRIVACY POLICY for more information on the cookies we use and how to delete or block them.
Cikk:

Koronavírus: Mindig a szerződésszegőnek kell bizonyítania a vis maior helyzetet

28 február 2020

Teleki Lóránt , Gyakornok |

A kínai hatóságoknak a koronavírus-járvány megfékezése érdekében meghozott egyes intézkedései (például gyárak, logisztikai központok, vízi- és légikikötők határozatlan időre történő lezárása) előbb-utóbb egyre több magyarországi gyártó és szolgáltató számára teszi lehetetlenné szerződéses kötelezettségeinek teljesítését. Egyes hazai gyártók termeléskorlátozáson, mások gyárbezáráson, a munka ideiglenes beszüntetésén gondolkodnak.

Mivel Kína központi szerepet játszik a globális ellátási láncokban, a termelés, illetve a szállítások korlátozása számos szektorban (különösen a high-tech és háztartási árucikkek, gépgyártás, illetve a textil- és ruházat szektorokban) okozhat komoly fennakadást. Egy kínai beszállító kiesése az ellátási láncból nem csupán annak közvetlen magyarországi vevőjére, hanem a magyarországi vevő külföldi megrendelőire is komoly hatást gyakorolhat.

Ilyen körülmények között a formálisan „szerződést szegő” fél elvileg mentesülhet a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének kötelezettsége alól, ám ennek sikere alapvetően függ attól, hogy a szerződéses jogviszonyra mely állam jogát kell alkalmazni, illetve, hogy az adott szerződés hogyan definiálja a vis maior fogalmát, milyen jogokat és kötelezettségeket telepít a vis maiorra hivatkozó félre.

Mit mond a Ptk.?

Ha a felek megállapodása a magyar jog szabályainak alkalmazásáról szól, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezése az irányadó. Eszerint a szerződésszegéssel (pl. nem teljesítéssel, késedelmes teljesítéssel) okozott károk megtérítésének kötelezettsége alól akkor mentesülhet a fél, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, elháríthatatlan, kényszerítő jellegű, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény (vis maior) okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy az ezáltal okozott kárt elhárítsa. Tipikusan ilyen, ellenőrzési körön kívüli esetek a természeti csapások, valamint a járványok is. 

A fentiekből következően nem lehet a felelősség alól mentesülni, ha a körülmény a szerződés megkötése időpontjában előrelátható volt. Az idei évben megkötött szerződések esetében ezért nehéz lesz a vis maiorra hivatkozni, mivel januárban már számolni lehetett a koronavírus miatti szállítási problémákkal és egyéb fennakadásokkal. 

Egy jogvita esetén a vis maiorra hivatkozó félnek bizonyítani kell, hogy a vis maiorra hivatkozása jogszerű volt, például, hogy a magyar fél kínai beszállítója tényleg nem tudott teljesíteni a kínai gyárbezárás vagy meghiúsult vízi, vasúti szállítmányozás miatt és ez a körülmény egyenesen és okszerűen vezetett a magyar fél szerződésszegő magatartásához (például a magyar fél szállítási késedelméhez vagy teljes elmaradásához).

„A bizonyítás a szerződésszegő fél terhe, a vis maiorra való eredményes hivatkozáshoz szükséges bizonyítottság foka azonban esetről esetre eltérő, a körülmények alapos vizsgálatát igénylő folyamat – magyarázza Teleki Lóránt, a BDO Legal munkatársa. – Bizonyítani kell többek között, hogy a szerződésszegő féltől nem volt elvárható, hogy a kárt elhárítsa. Ha például a partner az alapanyagot kellő időben történő intézkedés mellett másik gyártótól is beszerezhette volna, és erre a szerződés feljogosította, akkor aligha fog mentesülni a szerződésszegés következményei alól. Ésszerű feltételezés azonban, hogy minél közvetlenebb hatással van egy esemény egy szerződéses kötelezettségre, annál könnyebben bizonyítható, hogy a szerződésszegés valóban az ellenőrzési körön kívül eső körülmények következében történt.”

Alapvető segítség a vis maior részletes definiálása a szerződésben

„Egy vis maior jogvita gyakran elhúzódó, költséges folyamattá válhat, így annak hatékony jövőbeli rendezése szempontjából komoly segítség, ha a felek a szerződésükben a vis maior helyzeteket, valamint az ilyen esetekben szükséges eljárásokat eleve minél konkrétabban szabályozzák” – hívja fel a figyelmet Teleki Lóránt. - Számtalan olyan szerződés van például hatályban, ahol a felek tételesen igyekeztek felsorolni a vis maior eseteket, de az ellátási láncot befolyásoló világjárványt nem sorolták ebbe a körbe.”

A szerződéses jogviszony sorsát a leggyakrabban az alábbi kikötések tehetik kiszámíthatóbbá vis maiorra való hivatkozás esetén:

  • az egyik fél vis maiorra való hivatkozása esetén a másik fél egyoldalúan felmondhatja a szerződést;
  • a szerződés bizonyos kötelezettségeinek teljesítését vis maior esetén a felek felfüggesztik, vagy annak módját megváltoztatják, akár egy alternatív teljesítési mód által;
  • a teljesítés határideje meghosszabbodik;
  • lehetőség nyílik, vagy kötelezettség merül fel a szerződéses feltételek újratárgyalására;
  • vis maior esetén főszabályként mindenki maga viseli az elszenvedett kárait, de szűk körben van gyakorlat a károk viselésének akár teljes áthárítására is.